máj 14

Volt korábban az a teszt, ami pusztán a JavaScript-teljesítmény alapján bizonyította, hogy az iPad Apple A4-es processzorának nyers ereje fele-harmada a netbookokban használt Intel Atom csipjeinek. Akkor is azt írtam, hogy ezeknek a benchmarkoknak nincs jelentőségük, mert a lényeg a felhasználói élmény: ha az iPad sokkal gyorsabbnak, közvetlenebbnek tűnik, akkor kit érdekel a processzor valódi ereje?

És be is futott a bizonyíték a korábbi állításomra: kipróbálták az egyes eszközök böngészőit, és kiderült, hogy az iPad Safarija SOKKAL gyorsabban tölt be egy-egy weboldalt, mint a Lenovo S10e netbookjának Safarija, vagy Chrome-ja. Egészen pontosan feleannyi ideig tartott a a tabletnek, mint netbooknak a művelet.

Vagy egy-egy rövidebb skála is, ez azt mutatja, hogy az oldalak újratöltése mennyi időt vesz igénybe. Ebben a tesztben már jobban szerepel a netbook a nagyobb memóriájának hála, de ez a kevésbé fontos mutató (leszámítva az Apple keynote-okat, amikor az Engadget, a Gizmodo, az Appleblog és még jónéhány oldal percenként frissülve, élőben közvetíti az eseményeket, ami elég sok refresh-sel jár).

máj 04

Lassú az iPad processzora

By mcs apple_a4, atom, intel, ipad, processzor Hozzászólások kikapcsolva

Tegnap kaptam egy remek linket. A GSMArena oldalán a legismertebb alacsony fogyasztású csipek teljesítményét hasonlították össze, arra voltak kíváncsiak, hogy az egyes termékek milyen teljesítményre képesek.

A teszt persze nem teljesen korrekt: az Apple A4-es egy ARM-alapú, ultra alacsony fogyasztású processzor, amit mobiltelefon-méretű eszközökbe, esetleg tabletekbe szánnak, miközben a Via C7-es és az Intel Atom N270-es igazi számítógépcsip, amikkel főleg netbookokban találkozhatunk. Ennek megfelelően utóbbi kettő fogyasztása a sokszorosa az Apple A4-esének, ám amint az a JavaScript-teszten is látszik, teljesítményben is két-két és félszeresét hozzák az iPad processzorának (ami a kategória-külünbséget figyelembe véve nem is olyan sok).

És akkor állítsuk szembe ezt a grafikont azzal az érzéssel, amit az egyes eszközök váltanak ki belőlünk.

Tegnap egy kollégám, aki eddig asztali pc-ket és egy Core 2-es MacBookot használt, kétségbeesve hozta oda hozzám a netbookját, amit most vett a lányának. "Valami baja van" - mondta, és megmutatta, milyen lassan indulnak el az alkalmazások, milyen sokat kell várni egy ablak felugrására, milyen nehézkes az átméretezés. Nézegettem egy kicsit, aztán kénytelen voltam kimondani: a netbook bizony ilyen szar. Igen, van, aki el mer adni ilyen teljesítmény-rendszer-kombinációt 2010-ben A kollégám nem akarta elhinni, hogy ez lehetséges, így felkerestünk a szerkesztőségben egy régi netbook-tulajdonost, aki megerősítette, hogy a géppel nincs semmi gond, az maximális teljesítményen üzemel.

Ezzel szemben aki már fogott a kezében iPadet, az el van ájulva a teljesítményétől. Még a szkeptikusok is, akik ellenzik a koncepciót, elmondják, hogy a grafikus felület gyönyörű, a készüléken futó programok csodálatosan néznek ki, és az egész munkamenet villámgyors. Ehhez jön még hozzá az alacsony fogyasztású processzor miatt döbbenetesen nagy, akár 12-14 órás üzemidő, míg Atommal a HP Slate például csak kábé feleennyit tudott volna, ha nem fújják le az egész projektet.

Szóval egy benchmark az egyik oldalon, egy gyönyörű, villámgyors rendszer hosszű üzemidővel a másikon.

Optimalizáció. Méretre szabás. Szoftver és hardver egysége. Ezek azok a jelszavak, amik természetesen megakadályozzák az Apple-t abban, hogy minden területen piacvezető legyen, de amik segítik abban, hogy bizonyos szegmensekben éllovasként tűnjön fel, és hogy olyan forradalmi termékeket dobjon piacra, amit a piac csak sok éves késéssel tud követni. Ilyen volt annak idején a Mac, majd az iPhone, és ilyen most az iPad is. 

preload preload preload