Az Apple kiadta az iAd Producert, ami elsősorban az iAd reklámokat készítő fejlesztők kezébe ad egy eszközt és egy fejlesztő környezetet. A HTML5-alapú fejlesztői csomaggal interaktív "rich media" reklámokat lehet készíteni, vagyis bizonyos szempontból a Flashre kínálnak alternatívát, persze ez csak kiterjesztett értelemben van így: iAd reklámokat eddig sem lehetett Flash formátumban beadni.
Az első európai iAd-hirdetés jövő héten jelenik meg, az Unilever 8,3 millió fontot költ az itteni hirdetésekre első körben. Ők egyébként saját bevallásuk szerint nagyon elégedettek az iAd-vel, a reklámjukat fogyasztók 20 százaléka másodszor is megnézi a hirdetést, és nagy arányban keresnek további termékekre a cégtől a megtekintést követően.
További partnerek is sorba állnak, hogy Európában hirdessenek, a L'Oréal, Renault, Louis Vuitton, Nespresso, Perrier, Citi, Evian, LG Display, AB InBev, Turkish Airlines és az Absolute Radio is befizetne. A szolgáltatás még ebben a hónapban indul az Egyesült Királyságban és Franciaországban, januárban pedig Németország is csatlakozik.
Az Apple közben a készülékek tekintetében is szélesíti az elérhetőséget, ezen a héten már az iPadre is megjelent egy hirdetés: a Tron Legacy Disney-film iAd-reklámja például csak ezen az Apple-platformon lesz elérhető.
A Wall Street Journal riportja szerint legalábbis különös helyzet alakult ki azóta, hogy az Apple bejelentette: ő is belép a mobilmarketing bizniszbe az iAd-vel. Noha elsőre azt lehetett hinni, hogy az iAd elszívja a többi szolgáltatótól a melót, mindenfelé élénkülés tapasztalható a piacon. Miközben az iAd is virágzik. Megtrágyázta a piacot az Apple, vagy mi.
Carnet Williams, az interaktív hirdetésekkel foglalkozó Sprout Inc. vezetője szerint az egész jelenség egy okra vezethető vissza: az Apple hirtelen SZEXIVÉ változtatta a mobilhirdetéseket - mint ahogy tette azt korábban a számítógépekkel. Az iAd bejelentése óta négyszer annyi megkeresést kap a cége - mondta.
Az Apple inkább a nagy halakra utazik, legalább egymillió dollár értékben kell rendelni a cupertinói cégtől, akik ezt nem tehetik meg - vagy nem akarják megtenni -, más utat választanak. Aztán ott van többek között a Chanel és az Adidas, akik hirdettek volna az Apple-nél, de az iAd területén is alkalmazott diktatórikus módszerek végül elvették a kedvüket. A cég állítólag túlságosan bele akart szólni a hirdetésekbe, ráadásul a hirdetőknek csak korlátozottak az információi arról, pontosan hogyan jelenik majd meg a reklám.
Az Apple egyébként a riport szerint növeli az iAd csapat létszámát, és enged a szorításon.
Az Adidas nem bírta tovább, és visszamondott egy 10 millió dolláros reklámszerződést az Apple-lel, ennyit költöttek volna el az iAd rendszeren keresztül. A pletykák szerint a visszalépés oka az volt, hogy a cég túlságosan bele akart szólni a reklámokba, már harmadszor dobták vissza a tervezetet, amikor a sportszergyártónál elfogyott a cérna.
Állítólag a hirdetőknek csak korlátozottak az információi arról, pontosan hogyan jelenik majd meg a reklám, és mint minden, az Apple-lel együttműködő félnek, a hirdetőknek is nagy türelemre van szükségük, hogy az újfajta kommunikációt benyeljék.
A vállalatoknak azonban van más lehetőségük is az iPhone-on való hirdetésre, az Apple nyitva hagyta nekik a kaput. A hírek szerint mégis úgy kommunikálnak, mintha az egyetlen lehetőséget ők kínálnák.
Korábban a Chanel, most az Adidas menekült el a szerződéstől. Én meg azon töröm a fejem, láttam-e már a demókon kívül az Apple újfajta, interaktív reklámjaiból, amiért ez az egész létrejött. Ti találkoztatok ilyesmivel?
Az Apple és a Google háborús frontvonalai még épp csak kialakulóban vannak, a versenyhivatal máris a lövészárkokban futkos, kérdezget, megnézi a puskákat, ellenőrzi a verseny tisztaságát. Most például az iAd szerződésmódosítása miatt rohant át a Google barakkjából a cupertinói térfélre.
Az Apple ugyanis nemrég módosította az iOS developer szerződést, annak érdekében, hogy hatásosabban ellenőrizhesse az adatgyűjtést a felhasználókról, vagyis ne engedje, hogy a vásárló engedélye nélkül nem kívánt információk hagyják el a telefonját. Szigorúan meghatározták, milyen esetben milyen adat mehet ki a hirdetők felé, de ami a legérdekesebb: rajtuk kívül kizárólag független hirdetési ügynökségek szerezhetnek információkat a felhasználókról, akiknek elsődleges tevékenysége a hirdetésekkel függ össze. Magyarul: a Google által megvásárolt AdMob például nem.
Egy kis háttéranyag. Az iPhone-os alkalmazásokban található hirdetések egyben információkat gyűjtenek a felhasználókról. Ez a gyakorlat egyébként azt a célt szolgálja az online reklámok esetében, hogy a hirdetések célzottabban jelenhessenek meg (ilyen információ például a felhasználó helyzetének lekérdezése).
Vannak azonban olyan információk, amik a felhasználó engedélye nélkül hagyják el a telefont, és sok esetben piackutatókhoz kerülnek, Steve Jobs a D8-as konferencián a Flurry-t hozta fel példaként. A Flurry megtudta, hogy az Apple központjában milyen sorozatszámú eszközt használnak, mivel egy alkalmazásba beépülve elküldte az akkor még prototípus iPadról szerzett információkat a piackutatónak. Mint Jobs mondta, ez kiborította, ezért fel akarják számolni a felhasználó adatainak piackutatási célból történő megszerzését.
A mostani módosítás erre vonatkozik, de az elsődleges tevékenység meghatározása sokaknak szemet szúrt. Ha nem lenne egyértelmű, az Apple példát is felhoz a szerződésben: egy olyan hirdetésekkel foglalkozó cég amit például egy mobilokat gyártó cég birtokol, nem tekinthető függetlennek. Ezért nem kaphat információt.
A versenyhivatal, aki eddig a Google-nál vizsgálódott az AdMob felvásárlása ügyében, egyből otthagyta az immár komoly versenytárs nélkül maradtnak éppen nem nevezhető óriást, és a Financial Times információi szerint elkezdett vizsgálódni az Apple-nél az ügyben, hogy a fenti kitétel milyen hatással lesz a szabad versenyre.
Az AdMob vezetője, Omar Hamoui szerint az Apple döntése nem a felhasználók és a fejlesztők érdekeit szolgálja, és korlátozza a versenyt. Sokan korábban azt gondolták, hogy az iAd bevezetésével kitiltják a többi hirdetőt a platformról. Ezt azonban nem lépte meg az Apple, csak az információk áramlását akarja ellenőrizni. A hivatal pedig utánajár, hogy ennek pontosan mik lesznek a hatásai.
Az iPhone OS 4.0 Eventen Steve Jobs bemutatta az iAd-t, vagyis az Apple saját hirdetési rendszerét, ami az operációs rendszerrel egyidőben fog a hirdetők és a fejlesztők rendelkezésére állni. Az elgondolás szerint az egyszerre interaktív és figyelemfelkeltő hirdetésekre kattintva nem lépünk ki az aktuális programból, gyakorlatilag arról van szó, hogy a nagy cégek eddig is letölthető ingyenes, reklámcélú appjait más, hasznos programokba integrálhatják.
A kérdés, hogy mennyit fizetnek ezért a hirdetők, és mennyit kapnak a fejlesztők. Az is kérdés, hogy az Apple CPM (meghatározott összeg ezer megjelenésenként) vagy CPC alapon (a reklámra történő klikkelés után) számláz a hirdetőknek.
Az AdvertisingAge szerint a válasz mindkettő, vagyis a hirdetők nem választhatnak, az ár 10 dollár minden ezer megjelenés és 2 dollár minden egyes kattintás után. Az igazi érvágás azonban a reklám elkészítése lehet, aki ugyanis egymillió dollárnál szerényebb kampányt rendel meg az Apple-től, 50 és 100 ezer dollár közötti árat fizethet az azért, hogy a cupertinóiak segítenek kialakítani a hirdetést. Az ugyanis nem megy egyedül.
Csak összehasonlításképp az AdMob például 10 és 15 dollár között számláz CPM alapon, ha a megrendelő CPC alapú elszámolást kér, az 15-30 centbe kerül kattintásonként.
Nekünk csak a desktop vonalon vannak tapasztalataink. Az AdSense a bloggernek állandó jövedelmet ígér, de az első hetek után általában elmarad a wow-hatás, nem sok jön össze belőle, jó ha egy dollár naponta.
Néhány hónapja kaptunk egy levelet a Google-től, amiben 13 ezer forintot ajánlottak fel, ha csatlakozunk az AdWordshöz, vagyis kipróbáljuk a hirdetési rendszert a másik oldalról, a hirdető szemszögéből, mégpedig a keresési eredmények mellé biggyesztett hirdetésekkel (az AdWords hozza a Google hirdetéssel összefüggő bevételének 97 százalékát). Gondoltuk, ha ingyen van, kipróbáljuk, kinyomunk egy Appleblog hirdetést, ha 200 új látogató jön emiatt, már akkor is megérte.
Minden szempontból túl optimisták voltunk. Egyrészt nem volt ingyen a buli, a regisztrációs díjat nem tartalmazta az akció, de átküldtem a 2000 forintot. Megadtam a keresőszavakat, ami alapján a hirdetésünk elhelyezését meghatározza a Google. Megadtam a kampány kezdetét, végét, és hogy naponta legfeljebb hány forintot szeretnék költeni. Meg lehetett volna adni, hogy egy kattintásért mennyit vagyok hajlandó legfeljebb fizetni, de ezt üresen hagytam.
A kampány hat napja alatt elfogyott a 13 ezer forint, összesen 25 kattintást hozott ez a pénz a blognak. Huszonötöt. Volt olyan nap, amikor két átkattintás volt, ezért 2000 forintot számoltak fel. Átkattintásonként ezret.
Szóval lehet, hogy Steve Jobs azt állítja, hogy az iAd-vel a fejlesztőknek akarnak segíteni, hogy pénzt keressenek, de valójában az Apple talált magának még egy fejőstehenet, olyat, amibe még a 27 milliárdos bankszámlájuk is belepirul. Ahogy az előző negyedévben az iPhone robbantott a nyereség/árbevétel arányon, úgy szerintem az iAd, és a napi egymilliárd megjelenített hirdetés dob majd akkorát rajta, hogy a Mac-eladások tiszta hobbinak fognak tűnni Cupertinóban.
