iphoneblog | apple | iphone | blog

Bár az új iPad bemutatása előtt mindenki reménykedett benne, hogy egy négymagos A6 processzorral lesz szerelve a gép, végül csak két magot kapott, és ezt sokan nehezen emésztették meg, pedig úgy néz ki, a kevesebb néha több.

Erre világít rá az a teszt is, amelyben az Nvidia Tegra 3-at (Kal-El) vetik össze az Apple A5X-szel. De először is nézzük a száraz tényeket:

• Magok száma – Tegra 3: 4(+1) mag —– A5X: 2 mag
• Órajel – Tegra 3: 1,3-1,5 GHz —– A5X: 1 GHz
• Gyártási technológia – Tegra 3: 40 nm —– A5X: 45 nm (nem teljesen megerősített hír)
• Maximálisan támogatott felbontás (kimenő jel) – Tegra 3: 2560*1600 —– A5X: nincs adat, így a kijelző 2048*1536-os felbontását mondjuk biztosra
• Memóriakezelés – Tegra 3: DDR2 1066 MHz-ig, DDR3-L egészen 1600 MHz-ig —– A5X: LPDDR2 1600 MHz

A száraz adatok alapján eddig a voksomat a Tegra 3-ra raknám, de hát ki nem? Viszont kiderült, hogy ez így mégsem igaz, mert hiába húznak a számok az Nvidia oldalára, a Laptop Mag tesztje alapján viszont az új iPad sok dologban leveri az ASUS Eee Pad Transformer Prime-t. Persze itt kell megjegyeznem, hogy a nagy különbségek a GPU miatt ekkorák, mert míg az Nvidiában egy erős, de lényegét tekintve egy ULP (Ultra Low Power) GeForce van, addig az Apple nem szórakozott, és belevágott egy négymagos egységet.

Az első teszt a GLBenchmark 2.1 volt, ahol a GPU miatt az A5X állva hagyta a Tegra 3-at:

Folytatásképpen megnézték a Geekbenchet is, ahol a grafikus teljesítmény helyett a processzor igazi ereje számít, itt viszont a 2 mag már kevésnek bizonyult, és a Tegra 3 a maga 4(+1) magjával győzött:

Végül pedig két böngészőtesztet is lefuttattak a srácok: a Peacekeepert és a Sunspidert, míg a Peacekeeper gyakorlatilag egyforma eredményt mutatott, addig a Sunspider JavaScript renderelő tesztje már felfedte az eltéréseket (kevesebb a jobb):

Mindennek meg van az ára…

Azzal, hogy az Apple beletette a négymagos grafikus chipjét az új iPad-be, elérhetővé vált a 2048*1536 pixeles megjelenítés hardveres támogatása, és ezáltal az iPhone Retina Display minősége Tableten is. Viszont egy ilyen erőmű rengeteg hőt is termel, ahogy azt már korábbi cikkekben kifejtettem, és amit élőben is tapasztaltam. Ennek bemutatására egy új iPad-et és egy iPad 2-t tettek a Tweakers.net-es srácok hőkamera elé, és meglepő eredmény tapasztaltak.

A meglepő nem a melegedés volt, hanem a nagyságrend. A teszt lényege az volt, hogy mind a két készüléken lefuttattak egy 5 perces GL Benchmarkot, majd a végén fotóztak. Persze mi is az az 5,3 fok különbség? Semmi, de ez csak egy 5 perces Benchmark volt. Hosszútávon már jobban megérződik a dolog: míg fél óra Brothers in Arms 2-zés után az iPad 2 alig volt langyos, addig fél óra fotózás és tapogatás után az új iPad kifejezetten meleg volt, ami nem 5 fok különbséget jelent…

A Motorola egy izgalmas videót készített az új tabletjét beharangozandó. Ebben a tabletek, táblaeszközök fejlődéstörténetét mutatja be, szerintük a fejlődéstörténeti sorban az iPad után következett a Galaxy Tab, ami ugye _már_ Android, de sajnos csak a telefonokra készített operációs rendszert alkalmazza, bezzeg a Motorola 2011-es CES-re várható csodája már a Android Honeycomb, vagyis a tabletre optimalizált rendszert futtatja.

A videóhoz hozzáfűznék még valamit: Az emlősök kb. 200 millió évvel ezelőtt, a madarak kb. 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg a földön. A tyúk például madár, az ember és a magyar vizsla meg emlős, itt tartunk most (hű mit kapok ezért). Amúgy meg hajrá, fantasztikus Motorola tabletet szeretnék látni, hogy az iPad 3 is minél jobb legyen.

Nincs nagy konkurencia ebben a mezőnyben, sok egyéb mellett ennek is köszönhető, hogy az iPad megkérdőjelezhetetlenül dominálja a tabletpiacot. Néhány döbbenetes szám: a szeptemberrel záródó negyedévben 4,4 millió nyomogatható gépet adtak el, ebből 4,19 millió volt iPad, ami 95 százalékos részesedést jelent.

A növekedés 26 százalékos az előző negyedévhez képest, amikor 3,5 millió táblát adtak el, és amikor szintén az iPád adta a forgalom jelentős részét.

Neil Mawston stratégiai elemző szerint dübörög a tabletháború, az Apple azonban jóval a többiek előtt vitte sikerre termékét erős brandjének, kiterjedt kereskedelmi jelenlétének és felhasználóbarát kialakításának hála, így a csöndben agonizáló tabletpiacból néhány hónap alatt milliárdos biznisz lett.

A piac többi része egyébként szinte nem is létezik: a Google Androidnak 2,3 százalék jutott, míg az évek óta tableteket gyártó Microsoft szinte százalékosan ki sem mutatható mértékben van jelen.

Az Android növekedési esélyei egyébként jók, hiszen csak mostanában jelennek meg az olyan, kompetitívnek ígért termékek, mint a Samsung Galaxy Tab, a platform tehát várhatóan ugyanúgy erősödni fog, mint a mobilpiacon.

Ebben a kategóriában azonban egyelőre sokkal nagyobbnak tűnik az Android lemaradása, mint a telefonokon. Játszottam a Tabbal, és tényleg egy jól összerakott gépnek tűnik, ráadásul van néhány előnye is az iPadhez képest, összességében azonban ezek sokszor hátránynak tűnnek. Például van Flash-támogatás a kütyüben, amitől a böngészés sebessége olyan lesz, mintha valamelyik 2006-os prebéta iPhone-t fognánk a kezünkbe: az egész szaggat, rötyög, nehézkes. Alkalmazásokból egyelőre közel sincs annyi, mint amennyit iPadre találunk, ráadásul a kisebb méret ellenére sem olcsóbb a Tab, mint az iPad.

A konkurencia biztos megerősödik előbb-utóbb, néhány negyedéve azonban még van az iPadnek a háromnegyedes piaci részesedés felett.

A kütyü oldalán található csúszka, vagy minek nevezzem ezt a pattintós izét, arra jó, hogy egy irányban rögzítsük a képet. Alapesetben ugyanis az iPad dőlési szögétől függően változik a megjelenített felület is, előfordul azonban, hogy nem akarom, hogy a kép a tablettel együtt forogjon. Például amikor a térdemen gépelek vele, és a felső rész hirtelen lejjebb kerül, mint az alsó, ilyenkor remekül jön a gomb, ami megakadályozza, hogy fejjel lefelé jelenjen meg a kép.

Ez volt eddig, az iPadre megjelenő 4.2-es operációs rendszerrel ugyanis vége van ennek a funkciónak. Az Apple konkrétan lefokozza azt jóval kevesebb presztízzsel bíró némító-gombnak. 

A hír nem teljesen új, most viszont minden reményünk szertefoszlott: volt ugyanis egy kis tábor, amelyik abban bízott, hogy ha az Apple ilyen könnyedén játszik egy hardverelem funkciójával, akkor talán a Settingsben mi is eldönthetjük majd, hogy melyik funkciót szeretnénk használni, ám egy Steve Jobs-szal folytatott tanulságos levelezésből kiderül, hogy erre semmi esély. A 9to5Mac Robert nevű olvasója a következő szájtépést szenvedte el Jobstól:

Igaz, hogy a 4.2-es szoftverrel az iPad oldalsó gombja a némítást és nem az orientation lock-ot fogja állítani?

Yep.

Tervezitek, hogy ezt a felhasználó dönthesse majd el?

Nope.

Szóval ennyi, mostantól a szoftverben lehet letiltani a forgatást, ahogy azt a 4-es iOS-t használó iPhone-okon már megszokhattuk. Én személy szerint sajnálom a döntést.

A pto.hu egy érdekes cikket írt a tegnapi nap folyamán, érdemes átolvasni, és kíváncsi vagyok a véleményetekre is.

A tablet-ek piaca végre kezd felpezsegni az újabb modellek megjelenésével, érdemes tehát egy gyors körképben összegezni, miben lehet jobb választás az egyik gép a másikkal szemben. Kezdődött ugye azzal, hogy az Apple iPad-je az év elején valósággal berobbant a piacra az új platformmal, ezt követte a Samsung Galaxy Tab, amelyet az idei berlini IFA tech-kiállításon mutattak be, valamint a Blackberry hamarosan megjelenő PlayBook-ja, ami legutóbb szállt be a versenybe. A HP még nem hivatalosan bejelentett Slate tablet-jével is foglalkozunk, de ott csak a kiszivárgott infók alapján említjük a specifikációt.

Méret

A tablet-ek méretét tekintve a PlayBook és a Galaxy Tab közel azonos paraméterekkel bír ( 193 x 130 x 10 mm és 400 g-os súly , illetve 190,09 x 120,45 x 11,98 mm és 380 g-os súly ), talán a vékonyabb kialakítás és a lehetnyivel nagyobb kezelőfelület miatt lehet a PlayBook az első ebben a kategóriában. Egykezes használatra mindkettő kiváló, de szegény iPad-hez egy kéz nem elég. Amúgy is elég vaskos a többihez képest ( 242,8 x 189,7 x 13,4 mm-es ) és míg a wifis verziója 680 grammos, addig a 3G-s már 730 g-ot nyom, sokan ezért nem is két kézben tartják, hanem az ölükben vagy az asztalon. A HP Slate várhatóan az iPad-el megegyező 680 grammos súlyt lövi be, mindezt kisebb képernyővel.

Kijelző

Az iPad kijelzője egyértelműen jobb a többinél, 9,7 inch-es képátmérője és 1024×768-as felbontása megelőzi a többit, a PlayBook és a Galaxy Tab 7 inch-es kijelzőt és 1024 x 600-as pixelsűrűséget tud felmutatni, a Slate pedig ugyanilyen felbontással a 8,9 inch-es kategóriát célozta meg. Mindegyik modell LCD-s képernyővel van ellátva, az iPad-ben viszont a LED-es háttérvilágítás is besegít (nem mintha erős napfénynél ez sokat számítana). Amúgy a HD-s tartalmakat nagyjából mindannyian egyformán élvezhető minőségben jelenítik meg, itt tehát nincs szó nagy különbségekről.

Teljesítmény, kapacitás

A processzorok terén mind a három tabletnél az 1 GHz-es csipeket részesítették előnyben, azonban a PlayBook rögtön kétmagos Cortex A9-el érkezik, és hozzá 1 Gb RAM-al, a Samsung pedig Cortex A8-al, de feleakkora belső memóriával. Az iPad itt gyengébb, a saját fejlesztésű Apple A4-es csip mellé csak 256 Mb-os RAM-ot tettek, ez a többivel szemben kicsit visszafogja teljesítményben. A Slate a hírek szerint lazán betolja a netbook-oknál bevált 1,6 GHz-es Atom processzort, és persze 1 Gb-os RAM-ot is ígérnek hozzá, reméljük így is marad.

Kapacitásban nincs túl nagy változatosság, az iPad kínálja a legszélesebb palettát a 16-32-64 gigás verziókkal, mindezeket wifis és 3G-s változatban is (szóval 6-féle külön modell). A Galaxy Tab 16 és 32 gigás változattal jön (ami SD-kártyával is bővíthető), a PlayBook szintén 16 és 32 Gb-al érkezik (bár ezt még nem erősítették meg hivatalosan), a HP pedig a változatosság kedvéért 32 és 64 Gb-ot álmodott a Slate-nek. Az akkumulátor élettartamát tekintve szintén az Apple gépe mondható a legjobbnak 10 órás üzemidővel, a Tab 7 órás teljesítményt ígér, a PlayBooknál pedig egyelőre nem közölték ez az „apró” részletet. A HP itt nem váltja meg a világot, mindössze 5 órás működést garantálnak a modellüknél.

Operációs rendszer

Itt három (sőt a Slate-el együtt négy) oprendszer versenyez egymással, így nem lehet egyértelmű győztest hirdetni. Az Apple itt biztosra ment, az iPhone-hoz fejlesztett iOS-t használja az iPad-en is, legújabban a 3.2-es verzióval és természetesen a többszázezernyi app-ot kínáló App Store-ral, de novemberben már jön a 4.2-es hozzá, ami multitask funkcióval és egyéb javításokkal igyekszik tovább turbózni a gépet. Sokan a legnagyobb negatívumnak a Flash hiányát említik az Apple-nél, de ők továbbra is mereven elzárkóznak a (szerintük) instabil platform használatától. A Samsung tablet-jén Android 2.2 fog futni, eleve multitasking-os lehetőségekkel és web-re optimalizáltan Flash 10.1-es és HTML5-ös támogatással (ami persze zabálni fogja az erőforrásokat), és az Android Market app-bolttal. A Blackberry itt egy új OS-t fog bevetni, idén áprilisban vásárolták meg a QNX-es technológiát hozzá, de ígéretük szerint ezáltal sokkal jobb kezelhetőséget és multitask-ot fognak nyújtani, akár osztott képernyősen is. Kár, hogy még nincs kiforrott app-boltjuk, így kezdetben szegényes lesz az alkalmazások köre. Kakukktojás itt a HP, mert ők a Windows Mobile 7-es OS módosított változatát futtatják majd a Slate-en.

Hálózati kapcsolódás

Itt szóródik a mezőny, az iPadnél említettük a wifit és a 3G-t, ezen kívül még Bluetooth 2.1-kompatibilis. A Galaxy Tab wifije kicsit gyengébb (a 802.11a-t nem támogatja), de ezt a Bluetooth 3.0-al igyekszik ellensúlyozni, valamint szintén hozza a 3G-t. A PlayBook esetében pedig csak wifi és Bluetooth 2.1 létezik, viszont a 3G-kapcsolat egy Blackberry telefonon keresztül, tethering segítségével már működik rajta (micsoda termékkapcsolás). Slate-nél nem várható nagy különbség ezekhez képest.

Kamera

A Samsung modellében az előlapi kamera felbontása 1,3 megapixeles, hátul pedig 3,2-es, a Blackberry-s tablet még ennél is jobb, elől 3 MP-s, hátul 5 MP-s képet lehet készíteni, sőt a hátsó kamerával HD-videó is felvehető. A HP is két kamerával fog kijönni, viszont ebben a ketgóriában az iPad-ről nem kell sokat írni. Úgy ahogy van, kihagyták a kamerát. Arra ott az iPhone 4, gondolták, ha kamerázni akarsz, vedd meg azt is.

Ár

Tovább is van, mondjam még…

Ahogy az várható volt, a csúcsra tavaly felmászott olcsó laptopok piaca gyengülni kezdett körülbelül akkor, amikor piacra került az iPad, és a szakértők előrejelzése szerint további visszaszorulás lesz várható a különféle tabletek térnyerése miatt.

Az Asustek mindenesetre már csökkentette is a harmadik negyedévre vonatkozó előrejelzését, miután már a második negyedévben is gyengébben szerepeltek a netbookok a vártnál az iPadek hibájából.

A vállalat jelenleg abban bízik, hogy a tervezettnél valamivel kevesebbet, 1,4 milliót ad majd el az apró gépekből, ami persze nem jelenti azt, hogy az Asustek feladja a harcot: valószínűleg bőségesen kárpótolják majd a vállalatot a saját tabletekből, az Eee Note-okból és az Eee Padekből (hahaha) befolyó összegek.

Steve Ballmer bejelentette, hogy év végéig egy rakás Windows 7-es tablet kerül piacra. A Microsoft állítólag több partnerrel is együttműködik a kütyük kifejlesztésében, így a Dellel, az Asussal, a Sonyval és a Toshibával.

Jól látjátok, a HP már nincs a listán, pedig korábban a világ legnagyobb számítógépgyártójával hirdették a Windows 7-es tabletek fölényét. Csak hát a HP menet közben rájött, hogy rossz az egész koncepció, így kukába dobta a windowsos világ által megváltónak, iPad-gyilkosnak gondolt Slate koncepcióját, és a Palmot felvásárolva egy olyan tablet fejlesztésébe kezdett, ami célszoftverével valódi konkurenciát állíthat az Apple-nek.

A többiek a jelek szerint még mindig nem értik, hogy a Windows 7-es tablet egy FAIL. Sokan szoktátok kommentelni, hogy nem is az Apple, hanem a Microsoft volt az első a tabletkoncepcióval, hiszen a redmondi cég már a 2000-es évek elején előállt a nyomogatható kijelzőkkel, ami persze igaz is, de a történelem mégiscsak azt bizonyítja, hogy az egész elképzelés hibás volt: hiába volt tíz év előnye Ballmeréknek, nem tudtak egyetlen olyan készülékkel sem előállni, ami igazán megváltoztatta volna a számítástechnikát, mert Windowsra építeni a tabletet olyan, mint benzinmotorra az elektromos autót.

Az iPad viszont megfelelt az elvárásoknak. A palmos HP-nek esélye lesz rá, hogy megfeleljen. Ugyanez a helyzet az androidos tabletekkel.

A Windows 7-tel szerelt kütyüt viszont bukásra vannak ítélve. Óriási szopás a Microsoftnak, hogy ha mégis elkezd egy tabletekre szánt operációs rendszert készíteni, akkor meg pont azt az előnyét veszti el, ami a hagyományos gépeknél kilencven százalék fölött tartja a piaci részesedését: nem lehet majd telepíteni a pc-n használt programokat, idegen lesz a kezelőfelület és a felhasználás módja.

Ha a régit nyomja, bukásra van ítélve. Ha idegen terepre téved, elveszti előnyét. Nehéz évek ezek a Microsoftnak, mert a pc-ipar átalakulóban van, és a mobilplatformon elszenvedett folyamatos vereségek után a számítógépek piacán is részesedést veszthet, ha megújulásra képtelen mamutként szemléli, amint a tabletek véghezviszik forradalmukat.

Jól látszik, hogy a tablet óriási siker, elég hamar összejött az egymilliós darabszám, és az elemzők szerint a júniussal végződő negyedév végére már 2,4 milliónál tart majd a küyü. A remek start miatt a világpremier sokat csúszott, az elemzők meg nyolcmillióra növelték éves előrejelzésüket a korábbi ötmillióról.

Jelenleg körülbelül 200 ezer iPadet adnak el hetente az amerikai piacon, míg Macintoshból csak 110 ezer darab fogy, de iPhone-ból sem sokkal több, 246 ezer darab hetente.

Hasonlóan derűlátó az IDC is: a piacelemző előrejelzése szerint 2010-ben 7,6 millió tablet találhat gazdára, ezek jelentős része iPád lesz, és közel hatvan százalékos éves növekedés után 2014-ben már 46 milliós darabszámnál fog tartani az iparág. Ugyanekkor hordozható számítógépből az IDC szerint valamivel kevesebb, mint négyszázmilliót fognak eladni.

Ma reggel csak ennyit akartam mondani.

Múlt pénteki a pletyka, de nem tehetjük meg, hogy elhallgassuk itt az Appleblogon: egy ideig vetélytárs nélkül maradt az iPád. Fontos hír ez, hiszen a legnagyobb konkurencia dőlt most ki, amit a pc-s tábor véres kardként hordozott körbe annak bizonyításául, hogy az iPad mennyire buta, értelmetlen eszköz. A HP Slate azonban minden jel szerint nincs többé: a vállalat dobta a projektet, így most már biztosan nem tudja megszorongatni az Apple kütyüjét az eddig is csak átgondolatlanul egymás mellé dobált specifikációk szintjén létező termék.

Ugyanígy vége a Microsoft Courier-projektjének, aminek szintén egy, az iPadhez hasonló eszköz megalkotása volt a célja.

Mi lehet az oka a döntéseknek? A vállalatok nem láttak pénzt ebben a piacban? Kizárt. Az Apple már közel egymilliót adott el az iPadből, ez a szám napról napra nő, bizony százmilliók, dollármilliárdok lehetnek a tabletekben, ha képes megfelelő minőségű terméket létrehozni a gyártó.

A HP és a Microsoft azonban láthatóan nem volt erre képes.

A Slate többször szerepelt már az Appleblogon, minden alkalommal hangsúlyoztam, hogy egy tragikusan rossz tabletről van szó, mert pont az alapkoncepciót nem sikerült megérteniük a mérnököknek. Olyan igényt akart ugyanis kiszolgálni a gép, ami nem létezett: asztali operációs rendszert rakni egy tabletre jó döntés lehet, ha a geekeket akarjuk lenyűgözni a specifikációlista hosszával, de teljes csőd, ha működőképes eszközt akarunk létrehozni.

Egy tablet kezelőfelülete ugyanis az eszközre van szabva, soha nem bukkanhat elő egy hagyományos operációs rendszer az ikonok mögül, az erőforrásgazdálkodást a hardverre szabják, és a felhasználási élmény teljesen más, mint egy asztali gépen. Ha ugyanis nem változtatunk a kezelésen, a koncepción, a felhasználói szokásokon, az üzemidőn, nem tabletet alkottunk, csak egy monitorba épített pc-t. Egy ilyen gép mindenre használható lenne, de mindenre csak nehézkesebben, mint egy asztali gép, vagy egy laptop, azokon a területeken meg, amiken az iPad erős, a Slate még a kanyarban sem lenne.

A HP mérnökei nem hülyék, tudják, hogy ebben a bizniszben óriási pénz van, ezért nem szállnak ki teljesen a projektből, csak rebootolják azt: a most megvásárolt Palm WebOS-ére építkezve hoznak majd ki egy olyan tabletet, ami valószínűleg sokkal inkább fog emlékeztetni az iPadre, mint a Slate-re.

A piac és az élet bebizonyította, amit elég sokan állítottunk itt a blogon, meg szerte a neten: tévedésben van, aki a pc-k funkcióit, képességeit akarja viszontlátni egy tableten, az érintésérzékeny kütyük ugyanis új kategóriát képviselnek, amivel szemben a régi elvárások egyszerűen nem működnek. Ezeknek a készülékeknek mást kell tudniuk és máshogy, mint a számítógépeknek, és aki ezt nem érti meg, az bukni fog. 

Rálicitálok Csabára, aki a nem létező eszközre írt alkalmazásról adott hírt, én egy L.N. nevű olvasónk által küldött screenshotot mutatok nektek. Ezen azt láthatjuk, hogy egy nappal a bejelentés előtt már iSlate-et lehetett nyerni, ha megmondod, mi az az iSlate.

Két lehetőséged van: tablet PC vagy korcsolyapálya. Aki olyan hülye, hogy korcsolyapályát akar nyerni, az meg is érdemli.

Apróbetűs részben olvasható az ellentmondás feloldása (ahogy Demszky mondaná), vagyis hogy csak akkor szállítják a készüléket, ha majd megjelenik, előbb nem. Megnyugtató.

Share